A mézesbába

2018. december 06. - dryka

Végestelen-véges messze, egy rejtett erdő még rejtettebb szélén lakott a szüleivel Rózsika és Fülöp, a testvérpár.

Amikor Rózsika és Fülöp azon a hólepte éjszakán felriadtak a hangra, már csak a bagoly huhogott odakinn az erdő mélyén, az egyik fenyőről pedig éppen egy nagyobb adag hó zúdult a tetőre.

– Te is hallottad? – kérdezte Fülöp.

– Ühüm. Olyan félelmetes volt. – Rózsika egészen az orráig húzta a takarót.

Ekkor ismét felharsant a gonosz, boszorkányos kacaj.

Tovább

Egy jeti lakik a pincénkben 3. rész

A kimondhatatlan nevű sziget

 

Amikor anya magához tért, a családja – és persze a jeti – körbeállta és legyezte. Már fenn voltak a nappaliban, és anyát a kanapéra fektették. Most ijedtében, és hogy újra el ne ájuljon, felugrott, de inkább csak felülésre sikeredett.

– Semmi baj, nem bánt – nyugtatta Kati.

– Szolomon vagyok – nyújtotta a kezét a jeti.

Anya tétován megfogta.

Tovább

Egy jeti lakik a pincénkben 2. rész

Hogyan beszél egy jeti?

 

A spájz bejáratában apa állt tátott szájjal, egyik kezében desszertes tányér egy jókora szelet tortával, másik keze pedig úgy dermedt meg a levegőben, ahogy az imént lehullott villát tartotta, amint épp egy falat süteményt készült bekapni.

Kati és a bundás alak egymásra néztek, majd a lény, kezében a tejjel, eliramodott.

Tovább

Egy jeti lakik a pincénkben 1. rész

Valaki lopja a tejet, egy villa pedig a padlóra hull

 

Ugyanolyan napnak indult, mint a többi, mert ugyanolyan is volt, egészen… De erre majd később rátérünk.

Ebben a pillanatban anya reggelit készített, apa behozta az aznapi újságot, Kati pedig kakaózáshoz készült. Csakhogy a hűtőből ismét elfogyott a tej. És már nem az első alkalommal. Négy napja minden reggel hűlt helyét találta az előző este megbontott doboznak, az üres doboz pedig szőrszál híján eltűnt, mintha valaki azt is megette volna. Kati felsóhajtott.

– Anya, valaki már megint megitta a tejet!

– Biztos apád volt – szólt oda anyukája az asztaltól, ahol a kenyereket vajazta.

Apa éppen elhelyezkedett az egyik széken, majd nagyokat pislogva fordult családja felé, és védekezőn feltartotta mindkét kezét.

Tovább

Döme, a hóember

hoember.pngTomi, amint felébredt, kipattant az ágyból, az ablakhoz rohant, és kitekintett rajta. A kertet vastag hótakaró fedte, de néhány apró hópihe még mindig szállingózott az áthatolhatatlannak tűnő felhőkből. A kopár fák most csillogó, fehér bundát viseltek, ágaikon néhány madár didergett élelemre vadászva. A garázs ereszéről hosszú, vaskos jégcsapok csüngtek alá, mintha Télanyó oda lógatta volna fel a frissen öntött cukornyalókákat.

Tovább

Írók kérdőíve

Az írói körjáték engem is megtalált. Köszönöm Buglyó Gergelynek a meghívást! :)

 

1. Milyen műfajban szoktál írni (novella, vers, regény, blog stb.)?

Többnyire meséket, de olykor egy-egy novella is becsusszan. Próbálkoztam már színdarabírással is, de ez még új műfaj nekem, van még mit tanulnom – bár ez utóbbi mindenre igaz. :)

Tovább

Egy nap a domb mögött

fullhd-hatterkep-mosaicon-830516220-napkelte.jpgEgy rekedt kakas kukorékolása ébresztette. Reszketve lesett ki a domb mögül, mert ha még mindig ébren van, aki elől elrejtőzött, nem bújhat elő. Egy fa állta el tekintetének útját. A levelei között sötétség szűrődött át, majd meglátta egy lámpa motoszkáló fényét, ez pedig csak egyet jelenthetett: még mindig ott van. Remélte, hogy rövidesen továbbáll. Órák óta erre várt. Ezalatt erőt gyűjtött, ám egyelőre csak annyira tellett tőle, hogy kilessen a rejtekéből, majd, ha kellően biztonságosnak ítéli meg, még egy kissé feljebb emelkedjen. Amint magasabbra ért, az elé táruló látvány mintha megerősítette volna. Még feljebb merészkedett, mintha egy létrán mászna a világ tetejére. Azonban a több fok több erőt is igényelt. Hogy próbára tegye magát, elmorzsolt egy zsenge harmatcseppet. Ez ment neki, ő pedig egyelőre kicsivel is beérte.

Tovább

Teki és a habcsók csontváz

Teki és Borzi éppen egy nehéz és fáradságos küldetésről tértek vissza, amikor meglátták a mindenhova kifüggesztett hirdetést. A plakátok már messziről kiáltották, hogy este lesz a hagyományosan minden évben megrendezett Kísértetes Tökparti. A fáradság nyomban tovasuhant a két barátból, a helyét pedig átvette az izgalom. Még időben voltak ahhoz, hogy jelmezt szerezzenek maguknak, így hát betértek Göbi asszonyság Jelmezáriumába.

Tovább