A PayPass jógi esete a bankautomatával

2016. május 26. - dryka

yoga-cartoon-character-animation-drawing-8-1000x562.jpg– Ezt PayPass-szal is használhatja – nyújtotta át a pult mögött ülő nő a kártyát.

A fején halványkék turbánt viselő jógi érdeklődve szemlélte a lapos műanyagot, többször meg is forgatta a kezében, de semmi különlegeset nem látott rajta.

– Az mit jelent? – kérdezte meg végül a banki dolgozót.

A nő a jógi hatalmas, barna szemeit fürkészte, és közben azt latolgatta, hogyan magyarázza el egy jóginak, aki még sohasem használt bankkártyát, mi is az a PayPass. Végül a legegyszerűbb választ választotta.

– Elég, ha csak odaérinti a terminálhoz.

– Értem. És mi az a terminál? – A jógi szemében továbbra is érdeklődés tükröződött. Nem idegeskedett, nem dühöngött, nem érezte magát ostobának, amiért nem érti a kártyák működését, pusztán kíváncsi volt.

A bank dolgozója ismét eltöprengett, most azon, hogyan magyarázza el a terminál fogalmát, és ismét az egyszerűbb verzió mellett döntött.

– Amin a számok vannak. Tudja, mint a számológépeken. Annyi a dolga, hogy odahelyezi a kártyát a számok fölé és máris működik.

A jógi tekintetében felcsillant a megértés. Szája hatalmas mosolyra húzódott, még a fogai villanása is a tudás megszerzése feletti örömöt tükrözte.

– Már értem! – kiáltott fel vidáman, és mutatóujjával a levegőbe bökött, mintha csak a feje felett felvillanó képzeletbeli égőre mutatna. A kártyát nem vágta zsebre, mint a többi ügyfél, hanem úgy tartotta a tenyerében, akár egy kincset. Arcán továbbra is határtalan boldogsággal sétált ki a bankból.

A pult mögött ülő dolgozó hangos, megkönnyebbült sóhajtással ejtette le a vállait.

 

Odakint a jógi úgy gondolta, kipróbálja az új, csodás szerzeményt. Mivel amúgy is pénzre volt szüksége, odasétált a bankautomatához. Keresnie sem kellett a számok alkotta terminált, mert a képernyőn és néhány felesleges nyíláson kívül más nem is volt előtte.

Fogta hát a kártyát és a számok fölé helyezte. Izgatottan várta, mi fog történni, de az automata tudomást sem vett róla, vagy arról, hogy neki erre a mozdulatra reagálnia kellene. A jógi elvette a kártyát, majd újra fölé helyezte. Semmi. Húzogatta fölötte, végül már hadonászva integetett. Az automata némán tűrte.

A jógi egy idő után abbahagyta a próbálkozást, mély levegőt vett, hosszan, lassan kifújta azt. Megismételte ezt még néhányszor, amíg vissza nem nyerte a nyugalmát, majd leült lótuszülésbe az automata elé, behunyta a szemét, és gondolatai lecsendesítésével próbálta megtalálni a megoldást. Hamarosan jött is a válasz. Koncentráció – súgta egy hangtalan gondolat.

A jógi felállt, harcos pózba vágta magát és erőteljesen koncentrált. Koncentrált az automatára és az ujjai között tartott kártyára.

Lassan, óvatosan a számok fölé helyezte a műanyagot és várt. Semmi nem változott. Letette a kártyát az ezüstös felületre. Most sem történt semmi. Ismét az ujjai közé fogta és folyamatosan hozzáérintette és elvette a termináltól. Egyre gyorsabban, egyre idegesebben.

 

Egy iratokkal megpakolt férfi sietett be a bank épületébe, majd aggodalmasan közölte a biztonsági őrrel, hogy egy megvadult jógi épp az imént törte ripityára a bankkártyáját az automata tetején, és most magát a gépet vette célba.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://irasokesamitasok.blog.hu/api/trackback/id/tr928749568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.